A Máv megint pompásat alakított, persze nem nyíltak az ajtók ismét, DE már tudom használni a vésznyitót. A helyzet különleges bája, hogy visszazárni is vésznyitóval kell kintről, félig a vonat alól, na ezt nem tudtam megcsinálni, mert inkább siettem.
Egyszer, egy jövőbeni világban majd le lehet szállni a vonatról erőkifejtés nélkül.
Na de addig is, az óra.
Volt egy új résztvevő, még sosem jógázott, plusz csavaros a bokája és gond van a vállával is, szóval az elején kicsit részletesebben elbeszélgettem vele. Aki pedig múltkor csak ült csöndben most mondott valamit, hogy miért nem akar maradni, de a többiek kinevették, hogy csak lógni szeretne. Igazából teljesen mindegy.
Csípő hangsúlyos óra volt, elején- végén teszttel, a guggolásuk mélyésge 15-20 centit is javult.
Volt benne gyík póz, amivel megszenvedtek, és utána jött a béka az ultimate mumus.
Az egyiküknek valami miatt el kellett mennie, a többiek sziszegtek rá, hogy mekkora mázlista, hogy pont a legnehezebb előtt.
Valamint félve kérdezték, hogy sok hüllő lesz-e még az órán.
Nem volt :)
A relaxációnál egy spec légzőgyakorlat volt, ami nagyon tetszett nekik, mert nagyon sokáig gyakorolták.
Utána a szokásos beszélgetésnél megmutattam nekik a Fanny magazinban megjelent cikket, ami után nagyon érdekes és mély diskurzus vette kezdetét.
Először is megköszönték amit csinálok. Nem a jógát, hanem amúgy. Hogy ezzel a projekttel, azzal, hogy most már némi nyilvánosságot engedek hozzá, segítek nekik. És nem csak nekik, hanem általában az elítélteknek.
Meséltek arról, hogy úgy érzik, ők bármit csinálnak, meg vannak bélyegezve, és olyan előítéletekkel áll hozzájuk a társadalom,
amiket úgy érzik, semmivel sem tudnak áttörni.
Nem egyénként néznek rájuk, hanem összemosott masszaként, mindegyik ugyanolyan, és nem érdemelnek esélyt. Látni a szemükben a tiszteletet, és beszélgetni velük arról, hogy azon túl, hogy nekik fizikailag meg lelkileg mit ad ez az egész, látnak benne perspektívát arra nézve, hogyan segíthet a projekt nyilvánossága a társadalom érzékenyítésében. Nagyon mélyen megérintett ez a beszélgetésünk. Az egyikőjüknek amúgy ez volt az utolsó órája, mert nemsokára szabadul :)
Beszéltük, hogy nézik majd, ha tudják a TV2-s interjút.
Folyton érdeklődnek, hogy sikerült-e már a pályázat, vagy bármi forrást előteremteni arra, hogy több bv-be is tudjak menni és drukkolnak.
Azt kikötötték, hogy nekik más nem taníthat jógát, csak én. Mást nem fogadnak el. Mondtam, hogy oké, deal. Egyébként a következő órára a bemelegítést az egyikőjük fogja tartani. Váll és hát fókusz lesz, van valamilyen jógás könyve, és az első 15-20 percben ő lesz az oktató. Kiváncsian várom!
Ez pedig az egyik legédesebb dolog volt: "Kiprobáltam a relaxációt. Megtanítottam a zárkatarsamnak a szöveget, hogy lazítsd el a lábfejed stb.. Mondta, de nem lazult el képzeld...csak a te hangodra" -na most látom magam előtt a szitut ahogy a srác ráveszi előbb a másikat h mondjon egy számára értelmetlen szöveget, míg ő csukott szemmel fekszik :))) "lazitsd el a lábfejed. Na, ellazult? Jó mar? Tovább?" :)) - gonosz vagyok. :) Viszont ez azt jelenti szeretné tovabbvinni a mindennapokba ezt az érzést es tanitja… Itt meg borsódzik a hátam ha erre gondolok.
:)
...
Ma a Máv előbb nyitott ajtót, mint, h a vonat teljesen megállt volna. :))
Azzal fogadtak, hogy nem áll jól a tv, mert erősít, és akkora bicóm volt bennem, hogy megszégyenülten nézték a sajátjukat :) ehh...
Deload óra volt, könnyed átmozgatás, hát, vállak.
ÉÉÉÉSSS!!!
Az elejét az egyik fogvatartott tartotta. Van egy jógás kiskönyve, abból készült 15 percnyi bemelegítő gyakorlattal. Óra előtt átbeszéltük mi és hogy lesz, én meg fogtam a pink matracomat, és beálltam oldalra, övé a pálya!
A többiek is érdeklődve figyelték, nem volt semmi fegyelmezetlenség, vagy röhögcsélés. Mondta az instrukciókat és mutatta végig a gyakorlatokat is. Belecsempészte a légzést is, szóval teljesen profi volt elsőre!
A legközelebbi órán is van kedve, szóval akkor is övé lesz az első pár perc. Utána átbeszéltük, hogy mennyire nehéz tanítani, mikre kell figyelni, pici lépések, tanulások. Örültem, hogy a többiek is jól álltak hozzá, bátorítóan.
A jóga egyébként jó hangulatú volt, semmi különös, az egyikük hét végén szabadul, mondta, hogy ezért csak lightosan fog jógázni, de mondtam, hogy olyan nincs :) Fókusz a jelenre még!
Aki pedig egyszer csak ült és nézett, legutóbb meg nem volt, most megint eljött, és szépen gyakorolt, az utolsó légzős-relaxot is csinálta, fókuszált volt végig, pedig eleinte nagyon izgágán csinálta végig az órákat.
A foglalkozás végeztével pár szokásos erre mit arra mit csináljak kérdés után felmentem a Parancsnok Úrhoz értékelni az elmúlt időszakot, és előretekinteni.
És röviden minden szép és jó, felvázoltunk hosszú távú és nagylélegzetű terveket, amihez megtesszük az első lépéseket.
Kaphatok új embereket, akik jelentkeznek és olyan a magaviseletük stb. hogy jöhetnek. 20 főben maximalizáltam a létszámot, ott még tudok normálisan odafigyelni rájuk.
Lesz egy egészség nap a nevelőknek, valószínűleg fogok előadni, mert jó lenne, ha ők is megismernék a természetes mozgások, a jóga hatását testre és lélekre egyaránt. Nagyon szívesen segítek nekik is.
Röviden ezek történtek az elmúlt hónapban a börtönjóga háza táján. Meg az interjúk, amiket a média fül alatt megtaláltok. Úton vagyunk, alakul az egyensúly.
ps:
Pályáztam. Hogy továbbléphessünk. Hogy minél több elítélt ismerhesse meg a jógát, és fejlődhessen általa. Hogy más célcsoportokra is át lehessen vinni az eszközt. Pár kattintással támogathatjátok a projektet. Most ez nagyon fontos. Ezzel a támogatással tényleg egy következő, nagy lépést léphet előre a projekt.
Add meg a mailcímedet a linken, és aztán keresd a visszaigazoló e-mailt a postaládádban.(spam lesz sajna)
Ha megosztjátok Facebookon azt is köszönöm!
http://sozialmarie.org/projek…/fegyencjoga_projekt.5031.html
